Sziasztok! Igen visszatértem, nem vesztem el. Sajnálom, hogy eddig nem jelentkeztem csakhát a nyár végén nem sok időm volt írogatni most pedig ugyebár a középsuli se könyítette meg a dolgomat. Nem ígérem, hogy minden héten hozok új fejezetet és azt sem hogy minden vasárnap este 6 órakor pontban fenn lesznek a részek. Ha majd lesz időm rá leülni és írni, akkor valószínűleg megírok egy egész részt és pár ellenőrzés után felkerül. De ez rendszertelenül lesz. Sajnálom!
De nem is húzom tovább az időt. Jó olvasást és szórakozást kívánok ehhez a részhez a még megmaradt olvasóimnak. Ha még vannak valahol. :)
12.fejezet
A hétvége
A tegnapi és a mai nap nagyon jól telt. Szombaton anyukámmal elmentünk vásárolni. Vettünk nekem egy zöld pólót, amin 3db rózsaszín virág volt + egy farmert, apukámnak pár zoknit, anyu magának pedig vett egy csíkos pilcsit, mert le volt árazva. Mikor a ruhaboltban végeztünk bementünk a Tescóba és bevásároltunk az ottalvósbulira. Otthon rendet raktam, elmosogattam az új ruhámat feltettem az egyik vállfámra és vártam Evit, hogy megérkezzen. 6 után egy kicsivel csöngettem én pedig eszeveszettem rohantam le a lépcsőn és rántottam ki az ajtót. Evi egyből a nyakamba ugrott, aminek hála hátraestünk. Mindketten nevetve keltünk fel a földről és elvettem a táskájáit..
- Mit tettél ezekbe? Téglát? - kérdeztem mosolyogva.
- Nem csak elhoztam a kedvenc plüssömet, egy plédet, pár párnát, nasit, itókát, IM és Popcorn újságokat. És azt hiszem ennyit. - fejezte be a végtelennek tűnő felsorolást.
- Nem egy hétre jöttél csak egy napra.
- Tudom, de szeretek felkészült lenni.
- Értem. - zártam le a beszélgetést. - Gyere a szobám az emeleten van.
- Okika. - mosolygott és követett az emeletre. Közben találkoztunk az anyukámmal. Evelin komoly énje átvette az irányítást, illedelmesen bemutatkozott és anyunak feltűnően komoly és higgadt volt. Mikor befejezték a rövid kis csevejüket lepakoltunk a szobámba. Kipakoltuk a tonnányi egészségtelen ételt és tanakodtunk mit csináljunk.
- Szerintem nézzünk valami filmet vagy sorozatot. - támadt az ötlete Evinek.
- Ez jól hangzik, és mit?
- Nem tudom.
- Keressünk rá Googlen. - ült a laptomom elé.
Már a 3. sorozatokkal foglalkozó blogot néztük, mikor bevillant az agyamba valami.
- Supernatural.
- Mi?
- Vegetto azt mondta, hogy a Supernatural egy nekem való sorozat lenne, csak ne nézzem egyedül.
- És mikor beszéltél erről Vegettóval. Én ott lemaradtam, hogy utálod.
- Még mindig utálom, csak beszélgettem vele erről-arról.
- "Erről-arról"? - méregetett felhúzott szemöldökkel.
- Jajj, semmi különösről vagy olyasmiről amire te gondolsz. Csak dumáltunk.
- Hogyne. - bólogatott olyan " persze-persze, engem nem tudsz becsapni" nézéssel.
- Akkor beírod keresőbe vagy majd én?
- Beírom. - csapott le a billentyűzetemre.
- Odaát. - olvastam le a címet. - Valószínűleg ez az, de nem tudtam, hogy van hozzá magyar szinkron.
- Hívd fel Vegettót majd ő elmondja hogy ez-e az. - bökdöste az oldalamat.
- Nem tudom a telefonszámát. De nem is akarom felhívni. - mentettem meg magam a helyzetből, mielőtt még valahonnan előszedné a telószámát.
- Okika, akkor neki kezdünk?
- Ahan, csak előtte pattogtatunk kukoricát?
- Naná.
Miután megcsináltuk a sajtos popcornt és öntöttünk ki chipset egy tálba, felmentünk a szobámba, lehúztuk a redőnyöket és indulhatott is a maratoni sorozatnézés. Vagyis indult volna, ha 10 percenként nem állítottuk volna meg, azért hogy feldolgozzuk az eseményeket és körbenézzünk a szobába, hogy minden rendben van-e és hogy nem néz valamilyen szellem az egyik sarokból minket. Olyan 9 óra fele le mentünk vacsorázni. Nálam ez mindig fontos momentuma a napnak, de mondjuk minden étkezés az. Vacsorára sült krumplit és sajttal töltött pulykamellet ettünk. Olyan éjfél fele feküdhettünk le. A mai napon még folytattuk az Odaát nézését és rájöttünk világosban valahogy sokkal nyugodtabban lehet nézni. Olyan 11 körül hazament én pedig a finom ebéd után elkezdtem tanulni a rengeteg tantárgyat. Holnap ugyebár 0.óra infóval kezdünk, utána fizika, kémia, töri, matek, tesi, rajz. Húzós egy nap lesz az is biztos.
- Szerintem nézzünk valami filmet vagy sorozatot. - támadt az ötlete Evinek.
- Ez jól hangzik, és mit?
- Nem tudom.
- Keressünk rá Googlen. - ült a laptomom elé.
Már a 3. sorozatokkal foglalkozó blogot néztük, mikor bevillant az agyamba valami.
- Supernatural.
- Mi?
- Vegetto azt mondta, hogy a Supernatural egy nekem való sorozat lenne, csak ne nézzem egyedül.
- És mikor beszéltél erről Vegettóval. Én ott lemaradtam, hogy utálod.
- Még mindig utálom, csak beszélgettem vele erről-arról.
- "Erről-arról"? - méregetett felhúzott szemöldökkel.
- Jajj, semmi különösről vagy olyasmiről amire te gondolsz. Csak dumáltunk.
- Hogyne. - bólogatott olyan " persze-persze, engem nem tudsz becsapni" nézéssel.
- Akkor beírod keresőbe vagy majd én?
- Beírom. - csapott le a billentyűzetemre.
- Odaát. - olvastam le a címet. - Valószínűleg ez az, de nem tudtam, hogy van hozzá magyar szinkron.
- Hívd fel Vegettót majd ő elmondja hogy ez-e az. - bökdöste az oldalamat.
- Nem tudom a telefonszámát. De nem is akarom felhívni. - mentettem meg magam a helyzetből, mielőtt még valahonnan előszedné a telószámát.
- Okika, akkor neki kezdünk?
- Ahan, csak előtte pattogtatunk kukoricát?
- Naná.
Miután megcsináltuk a sajtos popcornt és öntöttünk ki chipset egy tálba, felmentünk a szobámba, lehúztuk a redőnyöket és indulhatott is a maratoni sorozatnézés. Vagyis indult volna, ha 10 percenként nem állítottuk volna meg, azért hogy feldolgozzuk az eseményeket és körbenézzünk a szobába, hogy minden rendben van-e és hogy nem néz valamilyen szellem az egyik sarokból minket. Olyan 9 óra fele le mentünk vacsorázni. Nálam ez mindig fontos momentuma a napnak, de mondjuk minden étkezés az. Vacsorára sült krumplit és sajttal töltött pulykamellet ettünk. Olyan éjfél fele feküdhettünk le. A mai napon még folytattuk az Odaát nézését és rájöttünk világosban valahogy sokkal nyugodtabban lehet nézni. Olyan 11 körül hazament én pedig a finom ebéd után elkezdtem tanulni a rengeteg tantárgyat. Holnap ugyebár 0.óra infóval kezdünk, utána fizika, kémia, töri, matek, tesi, rajz. Húzós egy nap lesz az is biztos.
Örülök az új résznek.Nagyon jó lett, hamar a kövit.:)
VálaszTörlés