10.fejezet

10.fejezet

Kemény nap

Eljött ez a nap is. Reggel felkeltem, köszöntem apunak, aki még otthon volt, de már indult is. Összeütöttem magamnak egy rántottát és dicséretet érdemlek mert nem égettem le a házat. Felmentem lezuhanyoztam, fogat mostam felvettem az egyik kedvenc trikóm, Evi kedvéért (piros alapon a Paramore képe) + egy sárga térdnadrágot meg a szemüvegem. Felkötöttem a hajam, elraktam a tízóraim, amit anyu készített, vállamra vettem a táskám és a bezárt kapu előtt vártam Evit. Már távolról felismertem. Tegnap skypen megbeszéltük, hogy zenekaros felsőbe jövünk. Evi egy fehér BTR pólóba jött, hozzá egy fekete farmerrövidnadrágot vett fel a hosszú fekete haját, pedig kontyba tette fel. Így indultunk el a suliba a nulladik órai úszásra. A fiúk a szokásos helyükön álltak és éppen röhögtek valamin. Gyors köszöntünk és mentünk is tovább az öltözőbe, mert Evi valami nagyon fontosat akart mondani.
  - Na, mond már! - mondtam izgatottan.
  - Oké, szóval lehet, hogy szerelmes vagyok. - pirult el.
  - MI?? Kibe?
  - Gyere ide, megsúgom.
  - Senki sincs benn mondhatod hangosan is.
  - Oké, de kérlek ne kiálts fel. Nem szeretném, ha bárki is megtudná.
  - Jó, nem fogok.
  - Szóval.... izé. Öööö..... - próbálkozott.
  - Figyu, nem kell elmondanod. Majd elmondod, ha úgy érzed.
  - Ííííí, ne hari, pedig én tényleg el akarom mondani.
  - Semmi gond. - simogattam meg a hátát.
  - Attól még barátnők vagyunk?
  - Persze, te buta. Miért ne lennénk? - mondtam kedvesen. Ő a nyakamba ugrott és úgy pityergett.
  - Egyébként nem akarsz átjönni holnap hozzánk egy ottalvósbuli féleségre. Anyukám szívesen megismerne.
  - Persze, szívesen.
Ezután felöltöztünk és elindultunk a gyülekezőhelyre. A suli igaz hatalmas, de nincs medencéje, így a közeli strandét használtuk. Az úszás után gyors átöltözés és hajszárítás és már rohantunk is nyelvtanra. Ilyenkor irigylem a fiúkat. Nyelvtanon Olivér felet és egy kis súgással - tőlem és Evitől - négyest kapott. Ezután két infó jött, amit a francia tanárnőnk Angéla tartott. Az első órában a számítógép részeit beszéltük át második órában, pedig szabadprogram volt. Robi és Norbi youtube videókat néztek a WOW-ról és a Metin 2-ről. Bence valami viccoldalt nézegetett. Hozzá csatlakozott egy idő után Tibi is, akivel úgy tűnt jól megértették egymást. Kinga a Wikipédiát (!!!!) nézegette, Evi a Szent Johanna Gimit olvasta mellettem és néha-néha felnevetett, Olivér épp egy Metalica számot hallgatott, Ádám pedig egy sorozat ismertetőjét nézte.
  - Mi az? - kérdezte lágy hangon.
  - Semmi, csak tanulmányoztam ki mit csinál.
  - És te mit csinálsz?
  - Jelenleg semmit.
  - Akkor gyere ide. - mondta és azt hittem rosszul hallok.
  - Mi?
  - Jól hallottad, ne nézz így rám. Végülis egyezik az ízlésünk zene terén plussz te vagy a párom is, úgyhogy meg kell ismernünk egymást.
  - Oké. - válaszoltam egy kis idő után, mikor átgondoltam az érvelését. Miután odaültem hozzá, szemet szúrt a sorozat, amit nézegetett.
  - Vámpírok??? - kérdeztem közben furcsán nézve őt, aki csak a monitort bámulta.
  - Ahan, de ez nem Twilight féle, mielőtt még bármi is elkezd kattogni abban az okos kis fejedben. - mutatott a fejemre, ahol már különböző elméletek születtek.
  - Honnan veszed, hogy bármit is gondoltam?
  - Ismerlek. - mondta és a szemembe nézett. Pillangók és torokszárazság üdv újra itt. - Valamennyire.
  - Akkor mégis milyen ez a...... "True Blood" - olvastam le a sorozat címét.
  - Hidd el nekem nem neked való, bár ki tudja.
  - Miért milyen?
  - Hát gyakorlatilag pornó féleség megspékelve egy jó kis sztorival. - mondta.
  - MIII? - kiáltottam fel talán kicsit túl hangosan is mert mindenki köztük a Angéla tanárnő is felénk nézett.
  - Valami baj van? - kérdezte.
  - Nem, nem semmi. Sajnálom. - mondtam és visszafordultam Vegettóhoz, aki jót mosolygott rajtam.
  - Szerinted ez vicces? - sziszegtem.
  - Rettentően. - mosolygott még mindig.
  - Oké mostmár elég lesz.
  - Jó, tudod rosszabb reakcióra számítottam. De azt tudnod kell, hogy minden fiú néz pornót.
  - Igen, tudom ez nyílt titok. De azért még nem kell kimondani. - mondtam és éreztem, hogy ég az arcom.
  - Olyan szép vagy, mikor elpirulsz.
  - Mi?? - kérdeztem meglepődve.
  - Semmi, semmi. - legyintett és bezárta az oldalt.  - Tehát, akkor tudom mik a kedvenc bandáid. Akkor nézzük a kedvenc sorozataid, filmjeid.
  - Filmjeim nincsenek, de régebben imádtam a Bajos csajokat. Sorozatot, pedig nem néztem mostanság, de a Bűbájos boszorkák örök favorit. És neked?
  - Oké. Film, hát nem tudom régen néztem filmet, de viszont a Bosszúállók az jó volt, meg még a Másnaposok első része. Sorozat terén a True Blood a top, de a Supernatural se rossz. Még a Sherlock is okés. - mondta és nyeltem egy nagyot. Ezekről még nem is hallottam.
  - Eddig azt hittem, hogy Oli a sorozat függő.
  - Igen, Oli a sorozatfüggő. - nyomta meg az Olit - Ő mondta nekem ezeket a sorozatokat meg még egy nagy csomó mást is, de azokat inkább dobtam. Ha akarsz sorozatot nézni, akkor szerintem te a Supernaturallal szimpatizálnál, de ne nézd meg egyedül.
  - Oké, kössz. - mosolyogtam
  - Játszol valami online játékkal?
  - A Shake&Fidget-tel.
  - Gondolhattam volna. Én is játszom vele.
  - Tényleg?
  - Ja.
  - Félelmetes. - suttogtam.
  - Mi? - kérdezte most ő értetlenül.
  - Jobban hasonlítunk, mint gondoltam.
  - Most, hogy így mondod tényleg. De van ez így.
  - Akkor most én kérdezek. - vettem át az irányítást a beszélgetésünk felett. - Mondj magadról egy olyan dolgot, amit csak a hozzád legközelebb álló embereknek mondtál el, mert olyan ciki.
  - Jól csinálod. - dicsért meg.
  - Tudom.
  - De te is mondasz magadról egyet, ugye?
  - Igen.
  - Kis koromban, volt egy barbie babám, amit mindennél jobban, szerettem és Shellynek hívták. - erre felnevettem.
  - Bocsánat. - mondtam a tanárnőnek.
  - Hééé, nem ér kinevetni. - suttogta és igen, jól láttam elpirult. Hihetetlen, hogy ezt írom, de jól állt neki.
  - Oké, bocs.
  - Te jössz, de nem hiszem, hogy tudsz olyat mondani, ami meglepne.
  - Imádom a Dragon Ballt. - szaladt ki a számon.
  - Komoly? - kérdezte csodálkozó szemekkel.
  - Igen és nyertem.
  - Mi? Hogy nyertél?
  - Olyat mondtam, amit meglepődtél.
  - Oké, de többször nem fogsz legyőzni semmiben. Plussz erre tényleg nem számítottam.
  - A reakciódból ítélve ismered a Dragon Ballt.
  - Jaja, imádtam és még most is imádom.
  - Én is.
  - Na jó. Nem hittem volna, hogy találkozok egy olyan lánnyal, aki Dragon Ball rajongó.
  - Ritka példány vagyok. - húztam ki magam mosolyogva.
  - Igen, az. - mondta a szemembe nézve.
Infó után francia jött, de mindenki azzal nyaggatott, hogy mondjam el mi van Vegetto és köztem. A hihetetlenül unalmas francia után jött még egy izzasztó matek és egy könnyed ének. Éneken röpdogát írtunk és az óra hátralevő végében kottáztunk. Ezután egy lyukas óra, amiben megpróbáltam Vegettót elkerülni és közben ettem egy elefántcsordányi ételt. Bencével, Evivel, Klauval és Andival kiválasztottunk egy sarkot, ami mostantól a mi sarkunk lesz és oda megyünk minden szünetbe. A szakos órán egy koreográfiához tanultunk lépéskombinációkat. A tanárnő elég kemény senki sem gondolná róla. És ez csak a nap első fele volt. Hátra volt még a délután, Vegettóval.